Három évtizede honosult meg a belga sörkultúra Budapesten
A Spirit FM Több-kevesebb című aktuális gazdasági műsorában Rónai Egon műsorvezető a belga sörök világáról, a sörkultúra hazai gyökereiről és fejlődéséről beszélgetett Nánási Zoltánnal, a Bem rakparti Belga Söröző tulajdonosával, alapítójával és ügyvezetőjével, valamint Görömbei Szintiával, a hely operatív vezetőjével. A beszélgetés apropóját a söröző harmincéves jubileuma adta, amely visszatekintésre kínált alkalmat az 1996-os kezdetektől napjainkig.
A belga sörök világa rendkívül sokszínű és komplex, jóval túlmutat a köztudatban élő gyümölcssörös sztereotípiákon. Míg a hazai közönség a rendszerváltás idején a láger és pils típusú sörökön szocializálódott, Belgiumban egy egészen másfajta hagyomány alakult ki, amely magában foglalja a dubbel, tripel, apátsági és trappista söröket, valamint a gyümölccsel együtt főzött különlegességeket is. A belga sörfőzés kultúrája az étkezéssel és a családi tradíciókkal is szorosan összefonódik. A kilencvenes években két nagyipari vállalat mellett mintegy kétezer családi sörfőzde működött az országban, és bár a flamand és a vallon területek sörkínálata eltérő, napjainkban is több mint ezerkétszáz sörfőzde létezik ott. A gyümölcsös sörök iránti elkötelezettséget mutatja az is, hogy a belgiumi meggytermés kilencven százalékát, a többi gyümölcsnek pedig a hetven százalékát a sörgyárak vásárolják fel.
A budapesti vendéglátóhely története a nyolcvanas évek közepére nyúlik vissza, amikor az alapítók a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola elvégzése után a Horgásztanya vendéglő üzemeltetésébe kezdtek. A sikeres gazdálkodást követően egy közeli pincehelyiségben autentikus görög éttermet alakítottak ki, majd a szomszédos épületben megszerezhetővé vált az a helyiség, amely ma a Belga Sörözőnek ad otthont. Az alapítók egy belgiumi út során ismerkedtek meg a helyi sörkultúrával, és ekkor határozták el, hogy ezt a komplex világot Magyarországra is elhozzák.
A tulajdonosok az autentikus környezet megteremtésére törekedtek, ezért a belső tereket belga tervező tervezte, a falakat belga festő festette, és az építéshez használt téglákat is Belgiumból szállították be. A nyitáskor behozott sörkészlet a várt fél év helyett mindössze két hét alatt elfogyott, ami jelezte a hazai közönség nyitottságát. A kezdeti időszakban, 1996-ban az importálás még jelentős logisztikai és adminisztratív nehézségekkel járt, mivel két raklap sörrel kellett átvágni Európán.
Az elmúlt harminc évben a fogyasztói szokások és az ízlések is átalakultak. kezdetben a vendégek meglepetéssel fogadták a gyümölcsös söröket, mára azonban a belga mintára induló hazai kézműves sörforradalom hatására is tudatosabbá váltak a fogyasztók. A választék bővülését jelzi, hogy míg korábban csak néhány féle meggyes sör szerepelt a kínálatban, ma már jóval szélesebb a paletta. A férfiak és nők sörfogyasztási szokásai közötti határok elmosódtak, a gyümölcsös és különleges sörök mindkét nem körében elfogadottá váltak.
A Bem rakparti sörözőben tíz-tizenkét féle csapolt sör, valamint két nagy méretű hűtőben elhelyezett széles üveges szortiment várja a látogatókat. A kínálatban olyan tételek is állandóan elérhetőek, amelyek Belgiumban is csak hosszabb kutatás után szerezhetők be. A harmincadik évforduló alkalmából a helyiség egy zárt körű megemlékezés mellett a vendégek számára is előkészített egy négynapos degusztációs vacsoramenüt, amely sörpárosításokkal kísérve mutatja be a sörkultúra sajátosságait. Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
