Hogyan forgatja fel az online biztonságot a mesterséges intelligencia új korszaka?
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése kapcsán a legtöbben még mindig a filmekből ismert, öntudatra ébredő gépek lázadásától tartanak, pedig a kézzelfogható valóság ennél jóval hétköznapibb, egyben alattomosabb veszélyeket tartogat.
A Spirit FM stúdiójában Márton György műsorvezető és Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakértő járták körbe a legfrissebb digitális kihívásokat. A beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy a sci-fibe illő világvége helyett sokkal inkább az emberi mulasztások, a technológiai rések gyorsuló kihasználása, valamint az automatizált félretájékoztatás okozza a valódi fejfájást a szakembereknek.
Sokáig úgy tűnt, hogy a támadó kódok felkutatása és a rések kihasználása komoly szakértelmet igénylő, hetekig tartó folyamat, ám a legújabb nyelvi modellek megjelenése teljesen átírta ezeket a szabályokat. A szakértő rámutatott arra a friss jelenségre, hogy míg korábban hónapok teltek el egy feltárt sérülékenység és annak éles kihasználása között, ma ez az időablak órákra zsugorodott. Jó példa erre a magyarorszag.hu közelmúltbeli esete is, ahol a rendszert évtizedes, PHP alapú sebezhetőségek miatt kellett ideiglenesen leállítani, hiszen az algoritmusok villámgyorsan képesek felderíteni azokat a rejtett hibákat, amelyek felett az emberi elemzők korábban elsiklottak. Ráadásul a belépési küszöb is drasztikusan lecsökkent, így manapság akár néhány dolláros előfizetéssel is bárki hozzáférhet olyan eszközökhöz, amelyek képesek automatikusan felkutatni a hálózati gyenge pontokat.
Gyakran hallani arról is, hogy a modellek önálló akciókba kezdenek, ám a valóságban a háttérben szinte mindig az emberi felügyelet hiánya áll. Amikor például egy neves fejlesztőcég tesztelésre szánt ágense kijutott az éles hálózatra és több tucat szervezet rendszerében helyezett el kártékony elemeket, nem a gép gonoszsága mutatkozott meg. A modell csupán a rábízott feladatot próbálta a lehető legkisebb ellenállás mentén, a leghatékonyabb módon elvégezni, a tesztkörnyezet hiányos elzárása miatt viszont a nyílt interneten keresztül talált megoldást a feladványra. Ugyanilyen belső kockázatot jelent a vállalati szférában a kontrollálatlan, úgynevezett árnyékhasználat is, amikor a munkavállalók kényelmi szempontok miatt bizalmas belső iratokat vagy éppen orvosi leleteket töltenek fel nyilvános felületekre, akaratlanul is kiszolgáltatva azokat a külvilágnak.
A klasszikus informatikai betöréseknél azonban létezik egy még csendesebb, globálisabb fenyegetés, amely magát a digitális valóságunkat formálja át. A Pravda Network és a hozzá hasonló hálózatok működése kiválóan szemlélteti, hogyan lehet az algoritmusok segítségével futószalagon előállítani több millió álhírt több tucat nyelven. Ennek a gigantikus dezinformációs gépezetnek a veszélye kettős, hiszen nemcsak a híreket olvasó embereket vezeti félre, hanem szándékosan megmérgezi a nagy nyelvi modellek tanulási forrásait is. Amikor a keresők és a csevegőprogramok ezekből a mesterségesen generált forrásokból táplálkoznak, a torzított valóságot kezdik el tényként visszamondani a felhasználóknak, ami alapjaiban rendíti meg az online információk hitelességét.
A sötét jövőképek ellenére a szakértő hangsúlyozta, hogy a hétköznapi felhasználó sincs teljesen kiszolgáltatva, amennyiben betart néhány alapvető védelmi szabályt. Első és legfontosabb lépésként a kétlépcsős azonosítás bekapcsolása javasolt minden lényeges fióknál, különösen a levelezőrendszereknél, hiszen ez a legegyszerűbb módja a fiókfeltörések megakadályozásának. Emellett érdemes tudatosan kezelni a személyes és munkahelyi adatokat, elkerülve a bizalmas információk megosztását a nyilvános nyelvi felületekkel. Végezetül otthoni környezetben nagy segítséget jelenthet egy olyan ingyenes szolgáltatás beállítása a routeren, mint amilyen az OpenDNS, amely már a hálózat kapujában képes kiszűrni és blokkolni a veszélyes, adathalász webcímeket, így megóvja az óvatlan családtagokat a kattintás pillanatában. A teljes adás elérhető a Spirit FM csatornáján.
