Két technológiai forradalom kapujában: Mire képes a kvantumszámítástechnika és a mesterséges intelligencia fúziója?

A technológia történetében most először fordul elő, hogy az emberiség egyszerre két ipari forradalom küszöbét is átlépi. Miközben a mesterséges intelligencia (MI) mindennapi valóságunkká válik, a háttérben már bontogatja szárnyait a kvantumszámítástechnika, amely alapjaiban értelmezi újra a számítási kapacitás fogalmát.

A Spirit FM műsorában Márton György műsorvezető Pikéthy Árpáddal, az IBM Magyarország országos igazgatójával beszélgetett arról, hogyan formálja át a jövőt ez a két, egymást felerősítő technológia, és milyen lehetőségek előtt áll Magyarország.

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a kvantumszámítógép a jelenlegi számítógépeink egy rendkívül gyors, továbbfejlesztett változata, ám a valóság egészen más. A jelenlegi digitális világ korlátolt módon képes leírni a természet komplex folyamatait. A kvantumszámítástechnika ezzel szemben egy teljesen új dimenziót nyit meg. Ha a hagyományos számítógépeket az egyre gyorsabb és biztonságosabb autókkal szimbolizáljuk, akkor a kvantumszámítógép ebben a hasonlatban maga a repülőgép.

Ez a technológia nem váltja fel teljesen a hétköznapi számítástechnikát, hiszen a sarki boltba sem repülővel járunk. Bizonyos rendkívül összetett feladatok megoldásában viszont nélkülözhetetlenné válik. Három fő területen várható áttörés: a komplex fizikai és kémiai folyamatok szimulációjában, a logisztikai és pénzügyi optimalizálásban, valamint a különleges matematikai problémák megoldásában. Az IBM már most olyan partnerekkel dolgozik együtt, mint a Mercedes vagy a Mitsubishi, hogy a jelenlegi akkumulátorok energiasűrűségét messze túlszárnyaló, új technológiákat fejlesszenek ki, de a gyógyszerkutatásban is mérföldköveket értek el. A Cleveland Clinic-kel közösen például sikeresen szimuláltak egy több mint tizenkétezer atomból álló enzimet, amelyet hagyományos szuperszámítógépekkel képtelenség lett volna leképezni.

A kvantumszámítástechnika terjedésével kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, hogy a jövő gépei képesek lesznek-e feltörni a ma használt titkosítási eljárásokat és banki jelszavakat. A veszély valós, és a szakemberek egyetértenek abban, hogy néhány éven belül megszületnek az erre alkalmas gépek.

A fenyegetés ráadásul nem a távoli jövő problémája, hanem a jelené. Az illetéktelenek által ma megszerzett és titkosított formában tárolt szenzitív adatokat pár év múlva, a megfelelő kvantum-erőforrások birtokában könnyedén dekódolhatják majd. A védekezésre szánt idő gyakorlatilag már most elfogyott. A jó hír az, hogy az IBM és más kutatók már kidolgozták azokat a kvantumbiztos, új kriptográfiai eljárásokat, amelyeket az amerikai szabványügyi hivatal is jóváhagyott, és amelyeket már be is építenek a legújabb tárolóeszközökbe.

A kvantumszámítástechnika fejlődésével párhuzamosan az MI elterjedése is komoly kihívások elé állítja a vállalkozásokat. Sok cégnél még mindig problémát okoz a nem hivatalos, belső használatú MI-alkalmazások ellenőrizetlen használata, amikor a munkatársak bizalmas vállalati adatokat töltenek fel nyilvános, külső platformokra.

A valódi versenyelőny eléréséhez a vállalatoknak fel kell építeniük a saját, ellenőrzött MI-stratégiájukat. Ez négy alappilléren nyugszik: a megbízható modellen, a saját vállalati adatok integrálásán, a folyamatos felügyeleten és szabályozáson, valamint a konkrét üzleti alkalmazások pontos meghatározásán. Az IBM az átlátható és etikus mesterséges intelligencia fejlesztését támogatja. Ennek jegyében teljesen nyilvánossá tették, hogy saját modelljüket milyen adatokon tanították fel, majd átadták azt a nyílt forráskódú közösségnek. A hosszú évtizedek alatt felépített ügyféli bizalom ugyanis a legértékesebb vállalati valuta, amelyet egy rosszul működő, átláthatatlan MI-megoldás pillanatok alatt romba dönthet.

A technológiai átalakulás a munkaerőpiacot is alapjaiban rendezi át. Bár az elméleti négy napos munkahét ötlete jól hangzik, a valóságban inkább az időhiánnyal kell megküzdenünk a rengeteg új lehetőség miatt. Nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni az emberek munkáját, hanem azok a szakemberek, akik megtanulják használni azt a kollégáikkal szemben, akik elzárkóznak tőle. A jövőben az olyan alapképességek, mint az adatokkal való hatékony dolgozni tudás és az MI-eszközök magabiztos kezelése, minden szektorban elengedhetetlenné válnak a HR-től a pénzügyig.

Magyarország számára ez a kettős technológiai forradalom történelmi lehetőséget kínál. Hazánkban már most is pezsgő egyetemi és kutatói élet zajlik a kvantumterületen, a Műegyetemen például már sikeresen alakítottak ki szupravezető környezetet a kvantumszámítógép alapjaihoz. A hazai kutatók, egyetemek és vállalatok összefogásával létrejött a Kvantumtechnológiai Szuperszámítógép Platform, és elkészült egy nemzeti kvantumstratégia is. A cél az, hogy évente ezer szakembert képezzenek ki ezen a területen. Ha Magyarország képes lesz élni ezzel a lehetőséggel, az nemcsak a nemzeti GDP növekedésében, hanem az egészségügy és a gyógyszeripar fejlődésén keresztül a lakosság életminőségének és élettartamának javulásában is közvetlenül éreztetni fogja a hatását.

Teljes adás elérhető a SPirit FM YouTube csatornáján.