Kétélű fegyver az Otthon Start: miközben uralja a hitelpiacot, komoly terhet ró a költségvetésre
A Spirit FM Több-kevesebb című aktuális gazdasági műsorában Rónai Egon műsorvezető és Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója a legfrissebb jegybanki adatokat és a hazai hitelpiac helyzetét elemzte. A Magyar Nemzeti Bank közzétett adatai szerint a háztartások hitelállománya éves alapon 19,4 százalékos emelkedést mutatott, ami rendkívül jelentős bővülésnek számít.
Argyelán József rámutatott, hogy a folyamat hátterében a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kiemelkedő havi kihelyezése áll. A lakáshiteleknél az Otthon Start program indulása óta havonta nagyjából 250 és 280 milliárd forint közötti összegben történik folyósítás, míg a személyi kölcsönöknél 150 milliárd forint körüli ez a mutató. Utóbbi szegmensben egy évvel korábban még csupán 80 milliárd forint körüli kihelyezést mértek. Az elemző hangsúlyozta, hogy a hitelállomány növekedését a törlesztések és az előtörlesztések is befolyásolják. A személyi kölcsönök esetében a kedvező kamatszintek miatt egyre gyakoribbá váltak a hitelkiváltások, amikor a meglévő kölcsönöket cserélik le újabb, sokszor nagyobb összegű hitelekre. Ilyenkor azonban kizárólag a különbözeti tétel növeli az állományt, ezért a bődületes kihelyezések ellenére az állománybővülés önmagában nem olyan óriási.
A lakáshitelek piacán ezzel szemben éles kettősség figyelhető meg. A piaci hitelek állománya az elmúlt időszakban minimálisan csökkent, a nagy felfutást teljes egészében a támogatott hitelek generálták. Az Otthon Start program annyira leuralta a szerződéskötéseket, hogy a havi 250–280 milliárd forintos kihelyezésből nagyjából 170–180 milliárd forintot egyedül ez a támogatott konstrukció tett ki. A piacon tapasztalható eltolódást jól szemlélteti az az arányváltozás, miszerint míg korábban minden ötödik forint volt támogatott lakáshitel Magyarországon, mára pontosan megfordult a helyzet, és már csak minden ötödik forint származik piaci hitelből.
A támogatott hiteleknél a kamatkülönbözetet az állam fizeti meg a kereskedelmi bankoknak. Ezzel kapcsolatban Argyelán József több megalapozott kritikát is megfogalmazott. Bár az Otthon Start elképesztő népszerűsége miatt első ránézésre sikertörténetnek tűnik, a háttérben komoly kockázatok rejtőznek. A konstrukcióban szereplő három százalékos kamatra az állam nagyjából további 3,5–4 százalékos kamattámogatást fizet rá. Mivel ez nem egyösszegű juttatás, hanem a futamidő alatt folyamatosan fennálló kötelezettség, a gyorsan növekvő állomány miatt akár 20–25 éves időtávra épülnek fel jelentős költségvetési terhek. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a költségvetés helyzete nem teszi lehetővé drasztikus plusz terhek vállalását.
A program másik fő problémája az igénylők társadalmi összetétele. A statisztikák alapján az Otthon Start igényléseinek 76 százaléka a legmagasabb jövedelmű húsz százalékhoz, vagyis a felső jövedelmi ötödhöz kapcsolódik. Bár a piaci lakáshiteleknél és a CSOK Plusz esetében is a tehetősebb rétegek a fő igénylők, ilyen drasztikus arány sehol sem látható. Joggal merül fel a kérdés, hogy indokolt-e állami támogatással finanszírozni a magas jövedelmű, rászorulónak nem tekinthető személyek lakásvásárlását.
A program esetleges kivezetése vagy drasztikus szigorítása ugyanakkor nemcsak politikai, hanem súlyos gazdasági kockázatokkal is járna. Egy azonnali leállítás esetén óvatos becslések szerint is havonta nagyjából 100 milliárd forint esne ki a szerződéskötési állományból. A vásárlói kereslet kiesése a lakáspiacot is negatívan érintené, ahol a tranzakciószámok amúgy sem pörögnek, sőt az idei év első felében kevesebb adásvétel született, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A szigorítás az építőiparra is komoly csapást mérne, mivel számos ingatlanprojekt a program generálta keresletre alapozva indult el. A kereslet visszaszorulása veszélyeztetné ezek megtérülését, ami egyes építkezések leállásához vezetne. Az építőipar jelenleg amúgy sem teljesít kimagaslóan, az átadott új építésű lakások száma historikusan alacsony, az építési engedélyek számának emelkedése pedig még nem jelent érdemi felfutást.
Összegzésként Argyelán József úgy vélekedett, hogy a felmerülő problémák ellenére sem valószínű a program teljes megszüntetése vagy olyan mértékű szigorítása, amely ellehetetlenítené annak működését vagy jelentősen megnehezítené az igénylést. Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
