Kettészakadt a hazai munkaerőpiac: elhúzódik az álláskeresés és lassul a bérdinamika
A hazai munkaerőpiac az elmúlt évek munkavállalói dominanciája után érezhetően átalakult, hiszen a gazdasági bizonytalanság és a kivárás miatt egyre inkább a munkáltatók diktálják a feltételeket.
Bár a recesszió mélypontján már túl vagyunk, határozott fordulatról még korai lenne beszélni, mivel a vállalatok óvatosan toboroznak, és a jövő évi költségvetési, illetve adózási keretek véglegesítéséig visszafogják létszámbővítési terveiket. A piac ugyanakkor nem egységes, hanem végletesen kettészakadt, miközben ugyanis bizonyos térségekben és szakmákban még a betanított munkásokért is komoly harc folyik, más területeken csendes vagy csoportos leépítések zajlanak.
A munkát keresők számára a helyzet komoly kihívást jelent, hiszen az elhelyezkedés átlagos ideje mára tizenegy és tizenkét hónap közé nyúlt, ami nemcsak a kékgallérosokat, hanem a tapasztalt fehérgalléros vezetőket is megviseli. Sokan hónapokig egyetlen visszajelzést sem kapnak, emiatt komoly kompromisszumokra kényszerülnek, és gyakran még az önéletrajzukból is kihagynak korábbi pozíciókat, nehogy túlképzettnek tűnjenek egy alacsonyabb bérű állásnál. További aggasztó jelenség, hogy az elhúzódó állástalanság miatt a kékgalléros réteg egy része a feketemunka felé sodródik, miközben az érintettek hatékony átképzése és támogatása még mindig gyerekcipőben jár.
Különösen nehéz helyzetben van a negyvenöt év feletti korosztály, amely ma a mintegy kétszázharmincezer fős magyarországi munkanélküli tábor ötvenkét százalékát teszi ki. Bár a közhiedelem szerint a munkanélküliség főként az alacsonyan képzetteket érinti, a regisztrált álláskeresők mintegy tíz százaléka már diplomás. A vállalatok jelentős része mégis elzárkózik az idősebb generációk alkalmazásától, és irreális elvárásokkal kizárólag a fiatal, olcsón foglalkoztatható szakembereket keresi. Ezzel szemben a nemzetközi példák, például a japán gyakorlat azt mutatja, hogy a csökkentett terhelésű munkakörök és az élethosszig tartó tanulás révén az idősebb munkavállalók tapasztalata óriási érték maradhatna a vállalatok számára.
A gazdasági realitások a bérdinamikát is drasztikusan lefékezik, hiszen a rendkívül alacsony, két százalék körüli infláció mellett a cégvezetők képtelenek kigazdálkodni a munkavállalói oldal által elvárt kétszámjegyű béremeléseket. A magyarországi vállalkozások pénzügyi helyzete törékeny, a négyszáznyolcvanezer társas vállalkozás harmadának fizetőképessége bizonytalan, és évente több tízezer cég zár be végleg. Mivel a vállalatok nem tudják termékeik árában érvényesíteni a megugró költségeket, a minimálbér-tárgyalásokon és a versenyszférában is inkább a négy-öt százalék körüli béremelés tűnik reálisnak a következő időszakra. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.