Kutyás KRESZ a póráz két végén és a békés együttélés szabályai

Hirdetés

A kutyás mindennapok során, legyen szó utcai sétáról vagy a kutyafuttatóban töltött percekről, egyetlen váratlan esemény is pillanatok alatt felülírhatja a felhőtlen élményeket.

A Spirit FM Adj esélyt című műsorában Tótpeti Lili műsorvezető és Bánhegyi Dániel tréner a póráz mindkét oldalán elengedhetetlen kutyás etikettet, a leggyakoribb hibákat, valamint a békés és biztonságos együttélés alapvető feltételeit tekintette át.

Sokan gondolják úgy, hogy a szófogadó, megbízható kutyát felesleges pórázon tartani, a szakember szerint azonban ez veszélyes elbizakodottság. Egyetlen gazdi sem tesztelheti kedvencét a világ összes elképzelhető helyzetében, hiszen bármikor feltűnhet egy szokatlanul zajos motor vagy egy korábban sosem látott kukásautó. A póráz használatával megadjuk az esélyt a váratlan helyzetek kivédésére, ráadásul azt sem tudhatjuk előre, hogy a velünk szembejövő másik ember vagy kutya hogyan reagál a találkozásra.

Az utcai séták egyik leggyakoribb és leginkább félreértett hibája, amikor a gazdák két pórázon lévő kutyát engednek össze ismerkedni. Sokan ebben nem látnak problémát, holott a megfeszülő póráz a legtöbb esetben azonnali stresszt vagy agressziót vált ki az állatokból. Az összegabalyodó zsinórok, különösen a balesetveszélyes flexipórázak komoly sérülést, akár a nyak köré tekeredést is okozhatnak, a feszültség pedig könnyen oda-odakapáshoz vezet. Emellett az ember sem fog kezet mindenkivel az utcán, így a kutyáknál is indokolt a távolságtartás. Ismeretlen kutyák találkozásakor két lépés távolságot kell tartani, hiszen ha baj történik, és az egyik kutya ráharap a másik lábára, a póráz rángatásával a gazda csak még súlyosabb sérülést okoz. A biztonságos ismerkedés helye a szabad mozgást nyújtó kutyafuttató.

Váratlan konfliktusok vagy agresszió esetén a vödör víz hétköznapi körülmények között nem reális megoldás, puszta kézzel belenyúlni pedig szinte biztos sérülést, akaratlan harapást eredményez. Hasznos megoldás lehet egy apró, kavicsokkal megtöltött doboz, amelyet túrázáskor vagy a mindennapi séták során a zsebében tarthat a gazda. Földre dobva ez a doboz akkora hanghatást kelt, amely képes kizökkenteni az összevesző, vagy akár a szájzár állapotába kerülő állatokat, így a gazdák értékes másodperceket nyernek a kutyák biztonságos szétválasztására és kezelésére.

A kutyafuttatóra sokan tévesen a szocializáció nulladik lépéseként tekintenek, holott ez a közeg inkább a már megfelelően szocializált kutyák számára alkalmas. Kölyökkutyával a futtató helyett a kutyaovit érdemes választani, ahol hasonló korú és temperamentumú társak között szerezhet pozitív tapasztalatokat anélkül, hogy traumát élne át. Ugyancsak kerülni kell a futtatót olyan felnőtt kutyával, amely korábban nem tapasztalt kutyás közeget.

A futtatók házirendjének sarkalatos pontja, hogy belépés előtt kötelező megkérdezni a bent lévőket, bemehetünk-e, hiszen lehet, hogy a bent tartózkodó állat éppen a nyugalmat keresi, és rosszul reagál az érkezőkre. A kapunál ügyelni kell arra, hogy a kutyák ne tudjanak kiszökni, a belépést követően pedig a lehető leghamarabb le kell venni a pórázt a feszültség elkerülésére. Arany szabály, hogy a futtatóban mindenki kizárólag a saját kutyáját fegyelmezi és kezeli, nem pedig a másét.

Komoly veszélyforrást jelent a játékok és a jutalomfalatok bevitele a futtatóba. Egy elguruló labda birtoklása vagy a felvillantott élelem azonnali feszültséget és harcot robbanthat ki a jelenlévő kutyák között. Ha valaki gyakorolni vagy játszani szeretne, azt hosszú pórázon, a kinti füves területen, mások zavarása nélkül érdemes megtennie.

Ha szabályos séta közben váratlanul egy szabadon futó kutya ront felénk, a legrosszabb reakció a saját kedvencünk pánikszerű felkapása, mert ezzel azonnal kiváltjuk a stresszreakciót mindkét félben. Ilyen helyzetben laza pórázon kell támogatni és nyugtatni a kutyánkat, tartózkodva a jutalomfalat elővételétől, miközben a másik fél gazdáját határozottan megkérjük kedvence visszahívására.

Végezetül a tréning és a nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet a szakértő. Ha a gazda nem veszi figyelembe a szomszédos kutyapáros tréningjét és engedi odarohanni saját állatát, felborítja a tanulási folyamatot. Ha azt normalizáljuk, hogy a kutya minden szembejövőhöz odarángathatja a gazdáját, a kölyökkorban még tíz kilós kedvenc felnőttként, negyven kilósan már kontrollálhatatlanul fog átvonszolni minket az úttesten. A tudatos jelenlét, a fokozatosság és a szabályok betartása az egyetlen garancia arra, hogy a kutyás élet mindenki számára öröm és ne veszélyforrás legyen. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.

Hirdetés
Hirdetés