Mérséklődő nagyvállalati várakozások, beruházási kivárás és a bérnövekedés kihívásai
A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában Rónai Egon műsorvezető és Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a nagyvállalatok kilátásait, valamint a magyar gazdaság előtt álló szerkezeti kihívásokat elemzték.
A beszélgetés apropóját a K&H nagyvállalati növekedési indexének legfrissebb adatai adták, amely a második negyedéves 17 pontos szintről 10 pontra mérséklődött.
Az index értékének csökkenése nem jelent drámai fordulópontot, mivel a 10 pontos érték továbbra is relatíve magasnak számít, és a pozitív tartományban marad. Ez azt mutatja, hogy a nagyvállalati vezetők alapvetően még mindig bizakodóan tekintenek a jövőbe. A második negyedévben tapasztalt ugrásszerű növekedés elsősorban a makrogazdaságot érintő alindexnek volt köszönhető, mivel a cégek akkor úgy vélték, hogy nagyon pozitív folyamatok indulhatnak be. Bár a saját helyzetüket megítélő alindexben is történt egy kis korrekció, ott nem volt tapasztalható a teljes indexre jellemző óriási kilengés. Az index elsősorban azt méri, hogyan értékelik a nagyvállalatok a hazai makrogazdasági és a saját működési környezetüket, beleértve a várható bevételeiket, a profitjukat és a kockázatokat.
A saját működésüket illetően a vezetők továbbra is optimisták, ugyanakkor rövid távon nem nagyon terveznek beruházásokat vagy hitelfelvételt. Ez a kivárás jól összecseng a beruházások elmúlt időszaki visszaesésével, amit a bizonytalan nemzetközi és hazai környezet is magyaráz. A vállalatok várakozással tekintenek a nemzetközi konfliktusok energiaárakra gyakorolt hatásaira, az alakuló adórendszerre és annak változtatásaira, az Európai Uniós források sorsára, valamint a jövőbeli hitelkamatszintekre. Ennek következtében a cégek többsége nem számít a hitelkereslet érdemi növekedésére, ami a termelékenység terén is csak visszafogottabb javulást vetít előre, noha a digitalizációra történő költés továbbra is a toplistán szerepel mint a hatékonyság növelésének eszköze.
Komoly fejtörést okoz a munkaadói oldalon a bérek és a termelékenység növekedése közötti olló nyílása. A munkavállalói szempontból kedvező bérdinamika a cégek oldaláról kockázatot jelent, amennyiben a vállalat elveszíti a versenyképességét, emiatt megrendeléseket veszít, ami létszámleépítéshez vagy akár csődhöz is vezethet. A 2020 és 2025 közötti időszakban a reálkeresletek szinte kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a magyar gazdaság termelékenysége.
A régiós országokkal összevetve Magyarország teljesítménye negatív irányba lóg ki a sorból. A lengyel és a szlovák gazdaságban a termelékenység javulása és a reálbérek emelkedése nagyjából kéz a kézben járt, míg a cseheknél a termelékenység gyorsabban nőtt, mint a bérdinamika. Ezzel szemben a magyar piacon a minimálbér-emelések és a bérszint elszaladtak egy olyan időszakban, amikor a gazdaság stagnált és nem volt érdemi termelékenység-bővülés. Németh Dávid ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy
"ugye ennek nem feltétlen az az üzenete, hogy akkor alacsonyabb munkabéremelés kell, hanem jobb lenne nyilván a termelékenységet jobban pörgetni, de hogyha ez nem jön össze, akkor viszont valahol a munkabérrel alkalmazkodni kell hozzá."
A nagyvállalati vezetők várakozásait a gazdaságpolitikai és szabályozási környezet lehetséges változásai is alakítják. A cégek számára kiemelten fontos a kiszámíthatóság, a forint ingadozásának mérséklődése és a stabilabb árfolyam, valamint a kamatfelárak és a reálkamat alakulása. Minden olyan változás vagy várakozás, amely a működési és árfolyam-környezet rendeződését ígéri, pozitívan befolyásolja a nagyvállalatok megítélését a magyar gazdaság jövőbeli kilátásaival kapcsolatban. Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
