Nincs mese, ez a 2026-os nyári meleg tanulsága: szükség van a Paks II. projektre

A Spirit FM Generátor című műsorában Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja elemzte a paksi atomerőműben kialakult helyzetet.

A szakértő rámutatott arra, hogy az atomerőmű egyes, hármas és négyes blokkjának meleg leállítása nem számít rendkívüli eseménynek, sokkal inkább egy szokatlan állapotot tükröz. Ebben a fázisban a berendezésekben továbbra is nyomás van és hő szabadul fel, ám energiatermelési funkciót átmenetileg nem látnak el. Azt is kiemelte, hogy a rendszerek folyamatos felügyeletet igényelnek, így a dolgozók jelenléte elengedhetetlen, maga a visszaindítás pedig mindössze néhány napos munkát vesz igénybe.

Az adásban röviden lehetőségünk nyílik az atomerőmű működésének megértése, érdemes felidézni a hőerőművi alapelveket, ahol a hőenergiából mechanikai munka, majd villamos energia keletkezik, mindehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő hűtés. A kondenzátorok hűtése során óriási mennyiségű, mintegy száz köbméternyi vízre van szükség. A hűtővíz útjában felbukkanó akadályok, mint a szűrőkön fennakad uszadékfa, levelek vagy műanyag hulladékok szintén áramlási problémákat és vízszintkülönbséget okozhatnak.

A Dunához kapcsolódó hűtési kihívások nem újak a létesítmény történetében. Már az 1983-as induláskor is alacsony vízállás mellett kellett elindítani az első blokkot, az abban az évben bekövetkező extrém hideg november pedig a tervezett legalacsonyabb szint alá szorította a folyót. Ekkor egy homokkal feltöltött szádfal felépítésével és a víz átszivattyúzásával emelték meg a vízszintet. Ez a megoldás a mai viszonyok között már nem lenne alkalmazható, hiszen a gát esetleges leomlása és a hirtelen vízszintcsökkenés súlyos veszélyhelyzetet teremtene. A történet tanulsága az, hogy a kockázatos szükségmegoldások helyett fenntarthatóbb stratégiára van szükség.

A 2018-as év szintén fontos viszonyítási ponttá vált, amikor a Duna vízállása rendkívül alacsony értéket ért el. Ekkor fordult elő először, hogy a vízhozam már a nyári időszakban is kritikussá vált, míg korábban a megszorítások főleg a téli hónapokra korlátozódtak. A hazai folyószakaszon a meder folyamatosan mélyül, mivel a felettünk lévő osztrák és német vízlépcsők felfogják a kavics hordalékot, a hajózási mederkotrás pedig tovább rontja a helyzetet. A mélyülő meder miatt a szivattyúkat is alacsonyabbra kellett tervezni. Az adásban bemutatásra kerülő diagramok adatai alapján látható, hogy a 2018-as tendencia szerint a nyáron kezdődő alacsony vízállás egészen októberig fokozódhat, ami a stratégiai szemléletváltás elkerülhetetlenségét igazolja. Tehát Aszódi kiemelte, hogy

Röviden arra is kitértek az adásban, hogy a magyar energiaellátás szerkezetének elemzése során a biomassza, a napenergia és az import szerepe mellett egyértelműen kirajzolódnak a legkritikusabb fogyasztási időszakok. A délután öttől este tízig terjedő idősávban tapasztalható csústerhelés miatt kifejezetten indokolt volt a lakosságnak szóló felhívás a megfontolt áramhasználatra.

A műsor összefoglaló megállapítása szerint a Paks II. projekt megvalósítására égető szükség van, hiszen a mostani folyamatok már nem egyedi időjárási kiugrást, hanem egy tartós éghajlati trendet mutatnak. A társadalomnak fel kell ismernie a klímaváltozás valóságát és az ehhez való alkalmazkodás elkerülhetetlenségét, legyen szó akár extrém melegről, akár szokatlan hidegről. A Paks II. projekt építése során már célzottan olyan műszaki megoldásokat alkalmaznak, amelyek teljes mértékben kivédik az ehhez hasonló hűtési és vízállási problémák kialakulását, garantálva az ország hosszú távú és biztonságos energiaellátását. A teljes beszélgetés, érdekes ábrákkal, fontos tudásanyaggal elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján!