Nyugdíjkérdések a 2027-es költségvetés tükrében
A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában Rónai Egon műsorvezető Farkas András nyugdíjszakértővel elemezte a 2027-es költségvetési terveket, felmérve, hogyan alakul az idősek helyzete az új kormányzati ciklusban.
A szakértő rámutatott, hogy a kabinet az alapvető ígéreteit tartani kívánja, így senki sem jár rosszabbul, mint korábban, a legkisebb ellátásban részesülők helyzete pedig érezhetően javulni fog. A meglévő vívmányok közül a tizenharmadik havi nyugdíj megmarad, a tizennegyedik havi juttatás további bővítése azonban fedezethiány miatt egyelőre megtorpant. A 2027-es évben csupán az egyheti összeget fizetik ki, miközben az eredeti, 2030-ra teljes havi tételt célzó ütemterv sorsa bizonytalanná vált. Ennek fő oka, hogy a kormányzat inkább a nyugdíjas Szép-kártya bevezetésére helyezi a hangsúlyt, jóllehet a költségvetés ebből az új juttatásból is mindössze egynegyednyi részt képes fedezni a tervezett évben, ami a különböző sávokban huszonötezer, illetve ötvenezer forintos éves támogatást jelent a várt százezer és kétszázezer forint helyett.
A legjelentősebb előrelépést a kisnyugdíjasok könyvelhetik el, miután a minimális nyugdíj összege százhúszezer forintra emelkedik, ami közvetlenül százhuszonhétezer embert érint kedvezően. Bár a szakmai és érdekvédelmi szervezetek korábban a létminimumhoz igazodva százötvenezer vagy akár száznyolcvanezer forintos alapösszeget javasoltak, az elfogadás előtt álló tervezet a százhúszezres határnál húzta meg a minimumot. A százhúszezer és száznegyvenhatezer forint közötti ellátást kapók esetében egy hatezer és tizenkétezer forint közötti sávos korrekciót vezetnek be, ami szintén meghaladja az átlagos szintet. Ezzel párhuzamosan az átlagnyugdíjasok csupán a januári háromszázalékos alapemeléssel kalkulálhatnak. A változtatások a rokkantsági ellátásban részesülőket is elérik egy tízszázalékos emelés révén, a hatvanöt év felettiekre pedig szintén érvényes lesz a százhúszezres minimum. Az árvaellátás legkisebb mértéke ugyancsak nő, húszezer forintos emelkedéssel eléri a hatvanezer forintot, segítve az ellátásra szoruló mintegy ötvenezer érintettet.
A hosszú távú kilátások kapcsán felmerült az aktív dolgozók keresete és az ellátások között folyamatosan táguló olló problémája is. Farkas András szerint ennek megszüntetéséhez nem szükséges a teljes nyugdíjrendszer alapjaiba nyúlni, elegendő lenne az emelési mechanizmus korrigálása, amely az infláció követése mellett az előző évi reálkereset-növekedés egy részét is beépítené a járadékokba. A juttatások közötti választást illetően a számok azt mutatják, hogy egy teljes tizennegyedik havi ellátás hatszázmilliárd forintos kiadást róna a költségvetésre, míg a Szép-kártya teljes kiépülésekor háromszázhetvenmilliárd forintba kerülne. Bár a jelenlegi büdzsé a várakozásoknál szűkebb mozgásteret enged, az intézkedések nem okoztak általános csalódást a társadalomban, mivel az ellátások reálértéke nem csökken, a jövőbeli gazdasági növekedés pedig további lehetőséget nyithat a juttatások bővítésére. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
