Sérülékenység a háttérben: miért álltak le a kormányzati portálok?
A közelmúltban jelentős visszhangot váltott ki, hogy biztonsági kockázatok miatt elővigyázatosságból több hazai kormányzati weboldalt, köztük a magyarorszag.hu felületét is ideiglenesen le kellett állítani.

Az esemény hátteréről és a bejelentett technológiai hibáról Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter nyilatkozata nyomán indult el a szakmai párbeszéd. A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági magazinjában Rónai Egon műsorvezető Márton Miklóssal, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatójával járta körül a probléma lényegét, aki elmondta, hogy a nyilvános és nyílt tájékoztatás kifejezetten helyes lépés volt a vezetés részéről.
A riadalmat kiváltó sérülékenység súlyát az adja, hogy a probléma a globális internetes kiszolgálók gerincét érinti. A webszerverek mintegy hetven százaléka, világszerte mintegy két és fél millió szerver futtatja azt a weboldalak megjelenítésére és kezelésére kitalált kódot, amelyben a hibát azonosították. Kiemelendő, hogy a technológia nem egy multinacionális nagyvállalat, például a Microsoft vagy az Oracle tulajdona, hanem egy nyílt forráskódú szoftver, amelyet egy közösség fejleszt és egy alapítvány támogat. Magát a rést egyébként már két évvel ezelőtt felfedezték, ám a hátteret biztosító alapítvány erőforráshiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd, így a bejelentések rangsorolása miatt a javítás elhúzódott. A legnagyobb kockázat akkor keletkezett, amikor a hiba részletei nyilvánosságra kerültek, hiszen ettől a pillanattól kezdve minimális informatikai tudással is elérhetővé vált a támadók számára, hogy bizonyos feltételek mellett átvegyék az irányítást az érintett rendszerek felett.
A helyzetet tovább élezi a mesterséges intelligencia rohamos terjedése, amely mindkét oldalon átírja a játékszabályokat. Míg korábban hónapokba vagy évekbe telt egy ilyen biztonsági rés feltárása és a támadás kidolgozása, a rossz szándékú szereplők ma már percek vagy órák alatt képesek támadást indítani az intelligens algoritmusok segítségével. A digitális küzdelem ráadásul eleve egyenlőtlen feltételek mellett zajlik, hiszen a támadónak egyetlen nyitott rést is elegendő felkutatnia a behatoláshoz, míg a védelmi oldalon minden létező behatolási pontot folyamatosan zárva kell tartani. Ezt a feladatot az emberi erőforrás korlátai miatt ma már csak automatizációval és a védekezésbe bevont mesterséges intelligenciával lehet kezelni, mivel a keletkező rendszernaplók és adatok mennyiségét emberi erővel képtelenség lenne feldolgozni és elemezni.
Az IT-biztonság jövőbeli fő dilemmája az állandó hálózati elérhetőség iránti igény és az adatvédelem közötti éles feszültség. A modern felhasználók és a vállalkozások távolról kívánnak hozzáférni az eszközeikhez, miközben az üzleti döntésekhez szeretnék kiaknázni az olyan publikus nyelvi modelleket, mint a ChatGPT vagy a Claude, mindezt a saját adataik védelme mellett. A felhőszolgáltatók biztonsági ígéretei ellenére a piac szereplői bizalmatlanok a bizalmas adatok külső feltöltésével kapcsolatban. A védelem új iránya éppen ezért az olyan megoldások kifejlesztése felé mozdul el, amelyeken jelenleg a szakértő cége is dolgozik, hogy a vállalatok a saját adataik kiszolgáltatása és feltöltése nélkül élhessenek a mesterséges intelligencia nyújtotta üzleti és elemzési előnyökkel. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
