Stratégia, adatok és emberi kontroll: a sikeres AI-bevezetés a kódolás előtt kezdődik
A Spirit FM MI és más című műsorának legújabb adásában Márton György műsorvezető három fiatal mesterséges intelligencia szakértővel beszélgetett a technológia gyakorlati alkalmazásáról, a hazai vállalati bevezetések buktatóiról és az átalakuló munkaerőpiaci elvárásokról.
A stúdióban Ficsor Kristóf AI tanácsadó, Szauer Dávid, az n8n senior mérnöke és a Pocket Ninja alapítója, valamint Pál-Erik Kristóf, a Gorilla GO társalapítója foglalt helyet, akik nemrégiben a Hackathon győztes csapataként tűntek ki a szakmai közösségben.
A beszélgetés során a szakértők rámutattak arra, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban változtatta meg a napi munkavégzést. Bár az AI használatával a munkaórák száma nem feltétlenül csökkent, az elvégzett feladatok mennyisége és a produktivitás jelentősen növekedott. A gyakorlatban az emberi szerepkör eltolódott a közvetlen kódírástól és adatgyűjtéstől az eredmények ellenőrzése és validálása felé. Pál-Erik Kristóf felhívta a figyelmet a multitasking veszélyeire is: tapasztalatai szerint ha túl sok feladatot adunk át egyszerre a különböző autonóm rendszereknek, a párhuzamos munkavégzés rontja a fókuszt és az eredmény minőségét, így érdemes korlátozni az egyidejűleg futtatott folyamatokat.
A programozás és a fiatalok pályaválasztásának kérdésében a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a tisztán technikai kódolási tudás értéke csökken, mivel a belépő szintű feladatokat a mesterséges intelligencia egyre gyorsabban és hatékonyabban végzi el. Ugyanakkor a logikus gondolkodásra, a problémafeltárásra és a kritikus szemléletre továbbra is elengedhetetlen szükség van. Szauer Dávid kiemelte, hogy a pályakezdők és fiatalok számára a legjobb fejlődési lehetőség, ha saját életükben felmerülő valós problémákra építenek AI-alapú megoldásokat, mert ez a fajta gyakorlati tapasztalat ma többet ér bármilyen papírnál.
Az oktatás és a tudatos használat kapcsán a szakemberek hangsúlyozták, hogy az AI-t tanítani kell az iskolákban, de úgy, hogy az ne menjen a diákok saját gondolkodási képességének rovására. A családi környezetben a szülők felelőssége is nagy: célszerű közösen felfedezni az eszközöket, valamint felhívni a figyelmet az adatvédelem fontosságára. Szauer Dávid megjegyezte, hogy a szülők akár olyan egyedi AI-ágenseket is építhetnek, amelyek nem készen adják meg a választ a gyermek házi feladatára, hanem rávezető kérdésekkel segítik az önálló tanulást.
A vállalati bevezetések sikere vagy bukása elsősorban a céges alapok rendezettségén múlik. Pál-Erik Kristóf megfogalmazása szerint sok hazai kis- és középvállalkozásnál hiányoznak a strukturált adatok és a kidolgozott folyamatok.
„A legtöbb magyar KKV az össze-vissza Excel táblákba vezet dolgokat, van, aki papíron vezet dolgokat, és hogyha arra húzzuk rá az AI-t, ami már alapból is egy káosz, akkor az AI azt fogja csinálni, hogy ebból a alap káoszból csinál egy még nagyobb káoszt.”
A sikeres integrációhoz elengedhetetlen a pontos folyamatgazdák kijelölése, az adatok mérése, valamint a dolgozók felé irányuló transzparens kommunikáció. A munkavállalókat biztosítani kell arról, hogy az automatizáció nem a pozíciójuk megszüntetését, hanem a monoton, adminisztratív terhek átvállalását szolgálja. Amennyiben a cégvezetés nem biztosít hivatalos kereteket és képzést, megjelenik az úgynevezett Shadow AI jelenség, amikor a dolgozók saját lakossági fiókjaikba töltik fel a céges és személyes adatokat, ami súlyos GDPR- és adatbiztonsági kockázatokat hordoz.
A vállalati fejlesztő kiválasztásánál a szakértők azt javasolják, hogy a cégvezetők a probléma mély megértését és a konyhanyelvi kommunikáció képességét keressék. Pál-Erik Kristóf megjegyzése szerint a sikeres bevezetéshez egy jó tolmács kell, aki összeköti a fejlesztői logikát az üzleti igényekkel. A kockázatok csökkentése érdekében érdemes egy 2–4 hetes kisebb pilot projekttel indítani, majd az ott mért eredmények alapján lépésről lépésre haladni a teljes szervezeti átállás felé.
Az automatizáció biztonságos teszteléséhez a vendégek elzárt környezetek (sandbox, felhőbeli szeparált felületek vagy Docker) használatát javasolják, elkerülve a közvetlen hozzáférést a kritikus céges adatokhoz. A jövőt illetően a résztvevők optimisták, de hangsúlyozzák, hogy a technológia exponenciális fejlődése miatt nehéz évtizedes jóslatokba bocsátkozni. A fizikai, kétkezi munkák jelentős része várhatóan megőrzi a szerepét, a digitális és szellemi területen azonban a kritikus gondolkodás és az emberi ellenőrzés marad a hosszú távú siker záloga. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.