Törley Katalin: Az elbocsátások után a kollégák sokkos állapotba kerültek
A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint egy katasztrófa szélén vagyunk, ez a probléma azonban nem most kezdődött. Schermann Fruzsina úgy látja, tudatos döntés a kormány részéről, hogy tankerületi szintre viszik le a kommunikációt. A Harcosok klubja vendégei Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója és Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke voltak.
Törley Katalin, amikor megtudta, hogy elbocsátották a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból legelső reakciójában volt egy „végre” hangulat. Azt érezte, hogy valamit áttörtek, és tudta, hogy ennek lesz következménye, majd két másodperccel később rázuhant ennek a súlya – mondta a Tanítanék Mozgalom alapítója a Spirit FM Harcosok klubja című műsorában.
Nagyon nehéz volt számára, hogy napokig nem tudta, hogy a postai küldeményben az elbocsátása van-e, bejárt dolgozni, de két napig utolsó órákat tartott, többször. Azzal még nem foglalkozott, hogy meggyászolja az elveszített munkahelyét – árulta el.
Mind az öten, akiket elbocsátottak a Kölcseyből, bírósághoz fordultak, a bíróság már el is fogadta a keresetüket, arra várnak, hogy kiírják az első tárgyalást. Mint mondta, a kollégái sokkos állapotba kerültek az elbocsátások után, egyszerre akartak tenni valamit és meg voltak rendülve. "Nézték a tanítványainkat, akik szintén egy több száz fős traumatizált közösséggé váltak" – fogalmazott.
Tudomása szerint a helyükre nem vettek fel mást, csoportösszevonásokkal, illetve órarend-átszervezéssel és pluszmunkával oldják meg a kiesett tanárok helyettesítését.
Az október 23-i tanártüntetéssel kapcsolatban Schermann Fruzsina elmondta: nem egy településről vagy városról van tudomásuk, ahonnan közösen vonattal utaztak fel Budapestre a szülők és a diákok, azt gondolja, hogy a 70-80 ezer fő, aki részt vett a tüntetésen, nem csak budapestiekből állt.
Törley Katalin is tud és találkozott olyanokkal, akik vidéki kisebb és nagyobb településekről érkeztek a demonstrációra. A következő lépés szerinte az lesz, hogy a vidéki településeken is megszülessenek ilyen események. Hozzátette, hogy ez már létre is jött, olyan tömegek gyűltek össze vidéki városokban is, amit évek óta nem lehetett látni. Hangsúlyozta, hogy sokkal nehezebb belépni a tiltakozásba ott, ahol jobban szem előtt van és kevesebb a lehetősége.
Törley Katalin szerint az iskolákban, óvodákban, szakképző iskolákban dupla prés alatt szenvednek a fiatalok és a tanárok is, hiszen meg kell felelni a Nemzeti alaptantervnek (NAT), ugyanakkor van egy olyan igény, követelés a diákok felől az autonóm, kritikai gondolkodás iránt.
Arról is beszélt, hogy elvették a helyi döntéseket, ahol jobban figyelhettek volna a diákok igényeire, valamint ezzel még jobban megerősítették a több évtizede fennálló, nagyon súlyos problémát, ami úgy véli, társadalmi tragédiához fog vezetni, miszerint a magyar iskolarendszer szélsőségesen szelektív, hamar vannak felvételi vizsgák, ahol a „jókat” elkülönítik a „rosszaktól”, amivel Törley szerint nem csinálnak mást, mint a fehér középosztálybeli értékeket jól hozó gyerekeket leválasztják azokról, akik ezt nem tudják hozni.
"Ezzel a rendszer rettenetesen szegregált, ami egy dél-amerikai típusú katasztrófához tud vezetni, aminek már most a szélén vagyunk"
– fejtette ki Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója.
A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.