Történelmi kincsek és megváltozott utazási szokások: a magyar turizmus jelene és jövője
A Spirit FM Vendégváró című turisztikai műsorában Róna Egon műsorvezető az hazai turizmus két teljesen eltérő, mégis szorosan összefüggő szeletét tárta a hallgatók elé. A beszélgetések során először egy különleges mátrai műemlék és múzeum történetébe nyerhettek betekintést az érdeklődők, majd a teljes hazai szálloda- és vendéglátóipar helyzetét, kihívásait, valamint a megváltozott vendégszokásokat elemzték szakértői szemmel.
A Mátra északi oldalán, hűvös tájékon fekvő Parádfürdőn található a Cifra Istálló és Kocsimúzeum, amelynek történetét Koren Csaba, az intézmény vezetője ismertette. A terület gyógyászati karrierje 1763-ban kezdődött, amikor Markot Ferenc, Heves megye tiszti főorvosa timsós ásványvizet fedezett fel a térségben, és azt fürdőkúraként javasolta felhasználásra. A birtokos, Grassalkovich Antal báró a híres Carlsbad mintájára építkezésbe kezdett, majd 1854-től a Károlyi család tulajdonába került a terület. Miután elkészült a Kisterenye–Kál-Kápolna vasútvonal, a vasútállomás mintegy négy kilométerre esett a fürdőtől, így a vendégek szállítását az uradalom fogataival oldották meg. A fogatok elhelyezésére Károlyi György 1869 és 1880 között, egy korábban leégett épület pótlásaként, Ybl Miklós tervei alapján építtetett reprezentatív istállót és kocsiszínt. Az épület díszes külseje miatt kapta a Cifra Istálló nevet.
Az első világháború után, a Károlyi család politikai szerepvállalása miatt, 1927-ben államosították a birtokot, így az eredeti funkció háttérbe szorult. A második világháborút követően a helyi tsz, majd az egyesült tsz használta az épületet, ahol raktárt rendeztek be, a kocsiszínekben pedig növendékmarhákat neveltek. A méltatlan állapotok miatt az Egészségügyi Minisztérium tiltakozott, így 1969-ben az Országos Lótenyésztési Felügyelőség kapta meg a kezelési jogot, és megkezdődött a műemlék felújítása. A munkálatokat 1971-ben, a Vadászati Világkiállítás alkalmával fejezték be. Az istállókban reprezentatív méntelepet hoztak létre, a kocsiszínekben pedig dr. Szentpéteri Erzsébet muzeológus irányításával a Közlekedési Múzeum kocsitörténeti kiállítását rendezték be. A méntelep első vezetője Szemerényi Lajos volt, akit nyugdíjba vonulása után Albeker Endre követett.
Jelenleg a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság üzemelteti az intézményt. Itt látható az országban egyedülálló módon mind a nyolc magyar őshonos lófajta, köztük a génmentési programban kiemelt lipicai és gidrán. A látogatók összehasonlíthatják az alapító fajtákat, emellett megtekinthetik az 1971-ben összeállított kocsimúzeum anyagát is, a régi, felújított kocsikat és szánokat. Az kiállítás legnagyobb kuriózuma egy 19. század elején, Bécsben készült hercegprímási díszhintó, amelyet eredetileg a Habsburg család tagjai használtak, majd az esztergomi hercegprímás tulajdonába került. Vaszary Kolos prímás a millenium tiszteletére alakíttatta át díszhintóvá a Kölber Kocsigyárban. A gyönyörű jármű üvegébe még a magyar címert is beleformázták.
Bár a környék a vizeiről híres, maga a parádfürdői fürdő a hetvenes évek után bezárt, és azóta sem működik semmilyen formában. Ennek ellenére a Cifra Istálló önálló turisztikai célpontként várja a látogatókat. Októberben minden nap nyitva tartanak, novembertől pedig a hétfői zárvatartás mellett a hét többi napján reggel kilenc és tizenkét óra, valamint délután egy és öt óra között látogatható a múzeum.
A műsor második felében az ágazat egészét érintő kérdésekre terelődött a szó. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke értékelte az elmúlt időszak eseményeit és a jelenlegi piaci folyamatokat. Az elmúlt tizenhat év szállodaépítéseivel és állami támogatásaival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a szakma nagy részének egybehangzó véleménye szerint az ilyen típusú pénzosztás torzítja a versenyt, mert nem lehet egyes vállalkozásoknak nagyságrendekkel több pénzt adni, mint másoknak. A szakember bizakodását fejezte ki, hogy a valós piaci versenyben megmutatkozik majd az építkezések értelme.
A turizmus szerepéről elmondta, hogy az ágazatban közel négyszázezer ember dolgozik, és a nyolc általánostól az egyetemi diplomáig minden végzettségű embernek munkát tud adni. Ugyanakkor nagyon érzékeny ágazat, amely könnyen beteg tud lenni, de könnyen meg is tud gyógyulni. A kisfaludi program felülvizsgálata és a vidéki luxusszállodák helyzete kapcsán rámutatott, hogy Budapesten kívül tisztán piaci alapon, kis szobaszámmal működő kastélyhoteleket üzemeltetni nagyon nehéz, mivel ezek sokszor üzemi veszteséget termelnek, így inkább hobbi beruházásként működhetnek. Problémaként említette a vagyonadót is, amely a minimális hozamú, de milliárdos értékű ingatlanoknál elviheti a profitot.
A Magyar Turisztikai Ügynökség élére kinevezett Crendes Olivér kapcsán Flesch Tamás kiemelte, hogy ritkán látható szakmai konszenzus övezte a döntést, és jelenleg egy széles körű, szakmai alapú egyeztetés zajlik a szövetségekkel a jövőbeli stratégiáról. A négy százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatban úgy vélte, annak eltörlése nem valószínű, de a felhasználás átláthatósága és minősége kulcskérdés. A SZÉP-kártya szabályozásának esetleges változásairól elmondta, hogy a vendéglátás jelenleg nehezebb helyzetben van, mint a szállodaipar, így a kártya feltételeihez csak óvatosan szabad hozzányúlni.
Az utazási szokások gyökeresen átalakultak az utóbbi időben. Az egy-két hetes nyaralások helyett a két-három napos, utolsó pillanatban lefoglalt hosszú hétvégék váltak általánossá, ami miatt hétközben sok szálloda üresen áll. A szakember szerint a szállodáknak kreatívnak kell lenniük, és hétközi programokkal, egyedi árstruktúrával kell csábítaniuk a vendégeket. A dinamikus árképzést elengedhetetlennek tartja a megfelelő árbevétel eléréséhez, amely nem feltétlenül drágulást jelent, hanem tudatos tervezéssel a vendégek számára is kedvezőbb árakat biztosíthat.
A kisebb településeken működő vendégházak és panziók láthatósága óriási kihívást jelent. Ezen a területen a turisztikai desztinációs menedzsmentek újjászervezése és a helyi vállalkozók, kézművesek összefogása hozhat megoldást. A nyári szezon mérlegét vizsgálva Flesch Tamás rámutatott, hogy a belföldi turizmusnak komoly versenytársa lett a külföldi tengerparti ajánlatkínálat. Az erős forintárfolyam a külföldi utazásokat kedvezőbbé tette a magyarok számára, míg a budapesti szállodáknak profitcsökkenést okozott a devizában keletkező bevételek miatt.
A Balaton és a tengerparti utak versenyéről Flesch Tamás hangsúlyozta, hogy önmagában a szálloda vagy a vízpart jelenléte már nem elegendő a vendégek megtartásához. Folyamatos eseményekre, rendezvényekre és programokra van szükség az önkormányzatok, az állam és a turisztikai szervezetek közös összefogásában, hogy a vendégek itthon maradjanak. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
