Változó trendek és élményalapú kivárás a hazai turizmusban

A belföldi turizmus iránti igény jelentősen felerősödött, a magyar utazók húsz százaléka ugyanis kizárólag hazai úti célt választ.

Juszkó Anita, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke, valamint a Kecskeméti Four Points By Sheraton igazgatója szerint a vendégek egyre tudatosabban, sok esetben kivárva döntenek az aktuális gazdasági helyzet, az időjárás és a piaci környezet függvényében. Bár a belföldi vendégek száma mérsékelt növekedést mutat, a hazai piac kifejezetten árérzékeny. Ez azt jelenti, hogy a látogatók ugyan költenek a szállásra, de a helyszínen már jobban megfogják a pénzt, így az átlagárak és a jövedelmezőségi mutatók nem mutatnak akkora növekedést, sőt esetenként visszaesés is tapasztalható.

A kormány korábbi turizmusfejlesztési támogatási csomagja, amely megfelezte a turizmusfejlesztési hozzájárulást és adómentessé tette az üzleti reprezentációs fogyasztást, a szálláshelyeken közvetlenül még nem éreztette a hatását. Ennek oka a bonyolult szabályozás, amely jelenleg csak az éttermi fogyasztásra vonatkozik. A szövetség lobbicélja éppen az, hogy a kedvezmény minden szolgáltatásra, így a szállodai rendezvényekre és kávészünetekre is egységesen érvényes legyen.

A statisztikák alapján éles különbségvonal húzódik a főváros és a vidék között. Budapesten a foglalások nyolcvanhat százalékát külföldiek adják, míg a vidéki turizmust hetvenegy százalékban a belföldi utazók tartják el. Míg a kiemelt fürdővárosok és a Balaton előnyös helyzetben vannak, a kisebb régiók és például a Velencei-tó térsége komoly problémákkal küzdenek, utóbbi esetében a szállodai kapacitások és a vendégéjszakák száma sem mutat érdemi növekedést. A szövetség a Vendégváró műsorral együttműködve igyekszik népszerűsíteni a kevésbé ismert, rejtett hazai kincseket.

A szállodaipar komoly munkaerőpiaci kihívásokkal is szembenéz. A felsőoktatásban csökkent az ágazat népszerűsége, miközben a szakma egy élő, munkaigényes környezet. A szabályozási folyamatokról a szövetség konstruktív egyeztetésekre törekszik a kormányzattal. A tervezést a fapados repülőjáratokhoz hasonló dinamikus árazás és az utolsó pillanatos, úgynevezett last minute foglalási trendek is nehezítik. A belföldi utazók gyakran csak a hét második felében döntik el a hétvégi indulást, ami rendkívül rugalmas stratégiát és folyamatosan alkalmazkodó munkaidő-beosztást követel meg a menedzsmenttől.

A hibrid modellben működő szállodáknak, mint a kecskeméti hotel, a hétközi üzleti utazók és a hétvégi wellnesscsaládok eltérő igényeit is össze kell hangolniuk. Ehhez a személyzet folyamatos képzése szükséges, hiszen míg egy üzleti utazó gyorsan csak a kulcsot kéri, a belföldi pihenővendéggel többet kell beszélgetni. Juszkó Anita a kétezer huszonhatos szezont illetően óvatosan optimista, a tavalyi számok elérését reméli, ám megjegyezte, hogy a hírek, a bizonytalanságok és az euró tartósan alacsony árfolyama szintén rontják a forintban adódó költségek mellett az eurós árazású hotelek eredményességét.

Dr. Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő megerősítette, hogy a magyarok választásában az ár mellett a kapott ellátás és az élményígéret a legmeghatározóbb. Az emberek a pozitív megélésekért utaznak, a piacot pedig a megújult várak, kalandparkok és családi attrakciók mozgatják Nagyvázsonytól Sümegen át a Balaton-partig.

Az új trendek között kiemelkednek az erdei szállások, a kabinházak és a lombházak, amelyek olyannyira népszerűek, hogy sokszor hónapokkal előre kell foglalni rájuk. Világszerte és itthon is hódít a környezettudatosság és a glamping, amely a természetközeli kempingezést ötvözi a modern luxussal, például a nagy üvegfalakkal és a légkondicionálással.

Bár az aktív és a kerékpáros turizmus látványosan fejlődik, és a hegyvidéki területek, például Eger környéke vagy a sárospataki, sátoraljaújhelyi üveghidas attrakciók is rendkívül népszerűek, a volumen tekintetében a Balaton továbbra is behozhatatlan Budapest mögött. Siófok, Balatonfüred és Hévíz változatlanul az élmezőnyben vonzzák a nyaralókat. Sopronban szintén kiemelkedő kulturális fejlesztések, múzeumi negyed és várfal melletti sétányok várják az ínyenceket.

A szakértő rámutatott, hogy a három-négy napos hosszú hétvégék óriási áldást jelentenek az olyan fürdőtelepüléseknek, mint Hajdúszoboszló, Debrecen, Sárvár, Igal vagy Mesteri, hiszen a magyarok imádják a gyógyfürdőket. A nyári időszakban azonban megmaradt a hosszabb, akár öt-hét napos utazások igénye is. A Tisza-tó és a Szeged környéki strandok mellett a különböző tematikus gyermektáborok és a rokonlátogatások is mind növelik a turisztikai forgalmat, hiszen az utazás és a környezetváltozás minden formája gazdagítja a hazai turizmust.